5. No Comment.

A pénteki napon hihetetlenül jó volt, csak egy valami nem hagyott nyugodni. Miért volt Máté reggel olyan szomorú/csalódott??..
Nem tudtam, hogy rákérdezzek-e vagy inkább haggyam. Nem értettem...

Szombaton nem találkoztunk, de hívott <3 ... a vasárnapot viszont együtt töltöttük. Megsétáltattuk Szotyit és elmentünk mekibe :D
- Mit kérsz? - kérdezte mosolyogva.
- Happy Mealt - kérdőn nézett rám, majd inkább legyintett és egyszerűen kiröhögött.
- Most miért? A Happy Meal kortalan *-* :D. - Ő csak egy kólával, én pedig a Happy Meal-emmel leültünk egy asztalhoz.
- Rossz játékot adtak. Felháborító! - tényleg rossz játékt raktak bele. - Ez milyen már?? Mi lenne ha egy kisgyerek választana valamit, erre nem azt kapja. Gondolj bele, szegéény!
- Bolond vagy! - nevetve felállt, nyomott egy puszit a homlokomra, majd kivette a játékot a kezemből és visszavitte a pulthoz. Pár másodperc múlva már vissza is jött, a kezembe nyomta a játékot (amit eredetileg választottam)
- Köszönöm.
Egy mekis délután után hazakísért, elbúcsúztunk, én pedig bementem.

Hétfő
Reggel a kapuban várt, miután megcsókoltam, ráérősen elindultunk a suli felé. Megint olyan furcsa volt mint AKKOR pénteken.
- Jól vagy? - megszorítottam a kezét, rámnézett és lelasította a lépteit, majd megállt. Az arca komoly volt.
- Nem. - Kérdőn néztem rá. Mi az, hogy nem? Akkor mi van? Valahogy éreztem, hogy van valami. A szívem hevesebben vert, és konkrétan könyörögtem a tekintetemmel, hogy mondja el mi van.
Amit elmondott, borzaszó volt, nem csodálom, hogy kikészült.
A lényeg annyi, hogy az apja csütörtökön nem ment haza, csak péntek reggel. Bűzlött a piától. És hát eléggé összekaptak az anyukájával, olyannyira, hogy meg is ütötte. És ezt mind előttük (a 10 éves huga+ő). 
Az apja már elég régóta iszik, de ilyen még soha nem történt. 
Hosszasan megöleltem, mert akartam hogy érezze rám számíthat, bármi lesz/van.
Nem mondott mást egész úton, csak akkor beszélt amikor kérdeztem. 
(Most így visszagondolva, a hétvégén is furcsa volt. Csak akkor valahogy nem vettem észre. Vagy nem akartam észrevenni.)
A suliban semmi érdekes nem történt: Mindenki örjöngött, ahogy szokott. A dogák rosszak lettek, ahogy szoktak. A tanárok kikészültek, ahogy szoktak... Csak nekem volt valami nagyon rossz érzésem. Pedig akkor még nem tudtam... hogy mi történik pár nap múlva..

..coming soon..

4./2. One word.-part2

Eu gosto ♥  

'Együtt sétáltunk az úton és nem mondott semmit, mert nem akart, én pedig nem tudtam mit mondjak.Odaértünk a ház elé, már épp elakartam köszönni, amikor váratlanul megszólalt...'

- Szeretlek! - amikor ezt kimondta konkrétan leesett az állam, úgy a földig.
Megfogta a kezem és magához húzott. Ahogy belenéztem a szemébe.. elolvadtam. Aztán......aztán megcsókolt.(!)   ♥ ♥ ♥
- Én is szeretek - és újra megcsókolt. Aztán szorosan magához ölelt.
Úgy kb. 5 percig álltunk így, amikor kijött anya. Khm..kicsi kellemetlen, gyorsan elköszöntem Mátétól és gyorsan bementem a házba.
Anya kollégái vacsora után elmentek, én pedig felmentem a szobámba. Felléptem Skype-ra  és elmondtam Rebinek, mindent!:) ....Sikoltozva ugráltunk!!! ...(hát izé.. még nem nőttünk fel teljesen:DD)

Estefele beborult az ég, és elkezdett szakadni az eső..a szél meg behordott az ablakon egy kissebb erdőt, mert persze anya kinyitotta az ablakot, mondván jöjjön be valami friss levegő. Aha, én meg faggyak meg :ss
..Fél egy körül még mindig nem bírtam elaludni... olyan nagy vihar volt.:S
Valami kopogást hallottam az ablak felől. Biztos az ágak vagy mi dee megijedtem!! Ilyenkor bánom hogy annyi horrorfilmet megnéztem. ÁÁÁÁ!! Aztán, a hirtelen beállt nagy csendbe... a telefonom rezegni kezdett az asztalon. Na ekkor estem le az ágyról. Auu.:$
Máté írt: 'ébren vagy?' .... visszaírtam neki. És egy másodperc múlva megcsörrent a telefonom. 
Khmm..1 órát beszéltünk:D.........  Aztán elaludtam.

..coming soon..

4. One word.- part1

2 hét telt el az első nap óta. Mostmár kezdek hozzászokni az új környezethez, az osztálytársaimhoz, az ofő-höz, DE LEGFŐKÉPP MÁTÉHOZ.
Ebben a két hétben rengeteget beszélgettünk, elmondta, hogy van egy huga, Leila. Hogy mióta deszkázik, mit szeret csinálni, és még rengeteg dolgot.
Megismertem a barátait Rolit és Ricsit, akik iszonyú jó fejek:) Közben persze Rebi is ott volt velünk, úgyhogy ő is nagyon jóba lett a fiúkkal. És megpróbálkoztak a lehetetlennel is, vagyis hogy megtanítanak minket deszkázni. Aha, az elhatározás meg volt, de itt ki is fulladt, ugyanis ahogy rááltunk a deszkára, Rebi elkezdett sikítozni: 'ez gurul , leeseeek!! SEGÍTSETEK!'. A fiúk meg jól kiröhögtek. Erről ennyit :D :D
Az osztálytársaimmal viszont nem jövünk ki olyan jól..sőt!!..mondhatni utálnak :S

Elképesztő nap!! Ma reggel is (mint minden reggel) Rebivel és a fiúkkal mentem suliba. Szokásos reggel (-nek indult). Mint mindig elkészültem.. reggeliztem, és kiléptem a kapun.
- Sziasztok - mindenki köszönt, csak Máté volt olyan fura. Nem tudom miért valahogy éreztem, hogy valami van. De nem tettem szóvá. Csendben sétált, nem szólt egy szót sem.
A suliban 'wáá, péntek van' hangulat uralkodott. Ami annyit jelent, hogy mindenki (a szokásosnál jobban) örjöngött.
Elköszöntünk a fiúktól (nem egy osztályba járunk, so ..az órák értelemszerűen külön vannak.) és felmentünk az osztályba. Dupla irodalommal kezdtünk (bláá).. A tanár elhadart vagy 5 oldalt...és azt mondta jegyzeteljünk miközbe ő beszél... hát mi megpróbáltuk. Tényleg!! Csak nemnagyon jött össze..mert olyan gyorsan diktál, hogy már egy mondat után lemaradt mindenki. De ha negkérjük hogy ismételje meg, persze mi vagyunk a rosszak, hogy miért nem figyelünk. Úgyhogy inkább mindenki hagyta, és elfoglalta magát. De persze szigorúan tanulással!! Én például megtanultam spanyolul a bolondot (el pendejó) ...naaaa mindegy.
Irodalom után egy kémia ..egy portugál (Eu amo essa linguagem!) ...és egy oszt.főnöki volt. De azokon nem volt semmi extra.
Szóval, amikor kicsöngettek utolsó óráról elindultam hazafele, mert úgy tudtam a többiek moziba mennek. Engem persze anya nem engedett el.. merthogy valami vendégek jönnek hozzánk. De jó :c
De Máté odalépett mellém és nagyon úgy tűnt ő nem készül moziba.
- Hazakísérlek.
Együtt sétáltunk az úton és nem mondott semmit, mert nem akart, én pedig nem tudtam mit mondjak.
Odaértünk a ház elé, már épp elakartam köszönni, amikor váratlanul megszólalt... 

..coming soon..

3. New school, New friends

A gimi első napja. Izguloook!!

Anya kirakott a suli előtt, aztán elhajtott. Én még álltam ott egy ideig, aztán hirtelen felszaladt a szemöldököm, mert észrevettem egy ismerős arcot. Deszkás cipőben, farmerben, és egy szürke pulcsiban ácsorgott a suli bejáratánál......... Máté (!!). Hogy ő mit keres itt?? Passz, de nyilván ide jár ha itt van.
A gondolataimba merülve észe sem vettem, hogy becsöngettek. És mivel nem szeretnék első nap késni, gyorsítva a lépteim, beléptem az iskolába. Pech, hogy ha én sietek valahova mindig neki megyek valakinek (fogalmam sincs miért), és ez a valaki na ki lehetett??..... hát persze hogy az űbermenő deszkás aki előtt már leégettem magam a nyáron. Remek.
- Kitti, ugye? - mosolygott rám. Bólintottam és én is elmosolyodtam. Tudja a nevem! Akkor ez most azt jelenti, hogy szeret? Vagy csak szimplán megjegyezte az 'őrűlt' nevét aki folyton nekimegy?. Ez valószínűbb:)
- Igen. De te mit keresel itt? 
- Szerinted? Csak úgy beugrottam. Hátha öszzefutok egy lánnyal akinek az a köszönés hogy belémjön - szemtelen mosollyal nézett rám. 
- Szóval, gondolom ide jársz - hagytam figyelmen kívül a 'poénját'. Ami egyébként jó volt:D
- Eltaláltad, a 10/b-be. És te? 
- Mostantól én is. 9/b.
- Sok szerencsét - kacsintott és elindult a termébe.
Megkerestem a termem (1 emelet 2/7-es terem) és bekopogtam. Mivel már elmúlt nyolc gondoltam hogy késni fogok, így amikor beléptem mindenki kérdőn nézett rám. 
- Fodi Kitti - mutatkoztam be. 
- Ülj le - 'utasított' a tanár elég bunkó stílusban. Rendben, magának is jóreggelt. Örülök, hogy ön lesz az ofő-m. Máris úgy a szívemhez nőtt.... (ja nem)
Már csak egy szabad hely volt. Az ablak melleti padsor harmadik padjábam, úgyhogy oda ültem. Mivel kétszemélyes padok voltak, ugye mindenkinek van egy padtársa. Az enyém egy barna hajú lány, aki nem sokat beszél. Legalábbis eddig még nem szólalt meg. Még köszönni se köszönt. Na kösz. 
Az osztály egyébként klasszul nézett ki: ahogy belépünk jobbra ott a tanári asztal, a tábla, parafa tábla ..és egy ...tévé:) Bal oldalt pedig a padok.. nyilván a benne ülő diákokkal (bár ez hülyeség a padban általában szemét, és rágó van...) és székek, a székeken pedig a tanulásra éhes (általában nem) diákok ülnek, akik az órákon inkább alszanak vagy kultúráltan unatkoznak , minthogy tanuljanak. Ez van.:D. 
Kicsit elkalandoztam.:) 
Szóval az ofő (akit egyébként Csontos Alfrédnak hívnak) elmondott minden fontos (és kevésbé fontos) dolgot, hogy mi lesz, hogy lesz, mikor lesz. Mindent! ..Talán még a ballagásunk időpontját is.. Már nem tudom, beraktam a füllhallgatót a fülembe és úgy néztem az ofőt, aki rendíthetetlenül beszélt, beszélt, beszélt és nem is hagyta abba még akkor sem amikor kicsöngettek. 
Mivel ez még csak ilyen tájékoztató nap féleség volt, hamar hazamehettünk. 
Elindultam, de útközben észrevettem valakit (nem, nem Mátét :D), a padtársam sétálta le a suli lépcsőin ..és elindult arra amerre én is lakom. Odamentem hozzá.
Tulajdonképpen elég sokat beszélgettünk, megtudtam a nevét (Rebeka), és hogy egy utcával alattunk lakik. 
Ahogy hazaértem anya otthon volt, elmeséltem neki mindent részletesen, mert akármennyire nem történt semmi érdekes, anyát mindig érdekli, hogy mi van velem, milyen napom volt meg ilynek:)
Felnéztem a közösségire és msn-re is. Egy barát felkérés : Rauch Rebeka ismerősnek jelölt. (a padtársam)
És rögtön írt is:
Rauch Rebeka: hnap megyünk együtt suliba???
Fodi Kitti: persze:)
Rauch Rebeka: oké:D nézd már meg ezt, szereinted jó.....
(küldött egypár-száz-zenét):D
Türelmesen végighalgattam az összes zenét amit küldött (nem az összeset. de pszt.:)), amikor jött egy másik barátfelkérésem.: Kovács Máté ismerősnek jelölt. Vadul dobogó szívvel fogadtam el...

..coming soon..

Öszegzés:
Kitti megismerkedett az új iskolával, az ofő-jével, Csontos Alfréddel, és máris szerzett magának egy barátnőt, Rebekát.
Kiderült, hogy Máté, akivel a nyáron találkozott (és azóta halálosan szereti) szintén abba az iskolába jár ahova ő. 

T

2. Elment.

A nyár hamar eltelt. Zsófi elment én meg itt maradtam egyedül. (persze van más barátom is, de a LEGJOBB barátot senki nem helyettesítheti)
Bár szinte az egész nyarat együtt töltöttük, és megbeszéltük hogy minden nap beszélünk, az már nem lesz ugyanolyan. Ő is új barátokat talál, és én is. Így van ez rendjén. Csak most rossz. Mindegy.

..coming soon..

'Megígértük, hogy jelentkezni fogunk, nem tűnünk el. Az ember szeretné, ha minden a régiben maradna, de ha egyszer elmúlik valami, akkor nehéz úgy tenni, mintha semmi nem változott volna. Biztosan fogunk írni neki, talán egyesek többször, mások ritkábban, de az biztos, hogy a jövőben minden megváltozik, mert olyan, mint amilyen ma volt, már soha többé nem lesz. Sose fogjuk elfelejteni az együtt töltött négy évet, de elképzelhető, sőt biztos, hogy a levelek ritkábbak lesznek, végül pedig teljesen elmaradnak. Egyszerűen azért, mert továbblépünk, ezerfelé megyünk, és bár barátok maradunk, ezek az évek csupán emlékként maradnak meg.' - Szent Johanna Gimi 8/2

Green Day - 21 guns

1. Minden egy nyári napon kezdődött..

Fodi Kitti 15 éves. Van egy kutyája Szotyi. Zsófit már kiskora óta ismeri, ő a legjobb barátnője, mindent megbeszélnek.. és szinte mindent együtt csinálnak.

Kitti életetében most nagy változás megy keresztül, ugyanis most lesz gimis! Még a nyáron találkozik 'álmai hercegével', Kovács Mátéval.

Új suli, új barátok, új élmények, új szerelmek... 

Minden egy nyári napon kezdődött... a barátnőmmel, Zsófival, elmentünk a parkba megsétáltatni Szotyit.

- Oké, figyelj, mondani akarok valami - mondta Zsófi. Kérdőn néztem rá, mire belekezdett.
- Szóval.. tudod mondtam, hogy apu kapott egy állást Londonban.... és azt mondta, hogy menjünk vele - konkrétan fel sem fogam, hogy mit mondott. Elmegy?? A legjobb barátnőm? És velem mi lesz??....Aha, hát ilyen helyzetekben nem szerencsés ha a pórázt tart az ember, főleg ha a póráz végén lévő kutyának éppen 'rohangálhatnékja' van. Igen, Szotyi elszaladt.
- A francba. Kitti, hahó, a kutya! - nos, igen. időközben teljesen lefagytam. Csak az járt a fejemben, hogy elmegy.
- Komolyan elmész? - a sírás kerülgetett.
- El - mondta gyorsan. Aztán rohanni kezdett Szotyi után. - Gyere már, a kutya!!
Rohantuk Szotyi után, de elég gyors kutya. A nagy rohanás közben észre sem vettem az embereket körülöttem, egy-kettőnek neki is mentem. Hupsz. Bocsánat:)
Ez még igy nem is lenne annyira gáz (na jó persze, hogy az,  de most na :D), de volt ott egy fiú. Sötétbarna haj, zöld szem, deszkás cipő... WOW.  A barátaival deszkázott, amikor totálisan lerohantam(szó szerint), konkrétan majdnem elestünk.
- Hé. hova rohansz ennyire? - a mosolyától elolvadtam. Így válaszolni se nagyon tudtam, de azért valamit mégis mondani kéne, elvégre nem rohanhatok csak úgy el. Az kicsit (nagyon!) fura lenne. Vagy esetleg megszédülhetnék, mint azokban a béna filmekben: a lány megszédül, a fiú elkapja. De ha nem kap el akkor meg elesek, az meg azért fájna. Szóval az eredeti ötletnél maradok, meg kéne szólalni. Gyerünk Kitti, mondj már valamit.
- Kitti vagyok, szép idő van, nem? Hogy vagy? - felé nyújtottam a kezem, mert ilyenkor kezet is szoktak fogni az emberek. Vagy nem?
- Máté - röhögve megrázta a kezem. Oké, szóval az emberek nem fognak kezet csak úgy egy fiúval, akibe nemrég belerohantak. És nem mondják neki hogy 'szép az idő. hogy vagy?' egy teljesen más kérdésre. Értem.
Elnézést kértem és odamentem Zsófihoz, aki időközben elkapta Szotyit.

Szotyi :3

...coming soon...

Ez a nap két szempontból is 'jelentős' volt Kitti életében:

1. Zsófi (a legjobb barátnő) elmegy Londonba, mert az apukája ott kapott állást.
2. Találkozott VELE, a deszkás Mátéval.:)

hamarosam jövök!:) xxx
T

Hello everyone!

Igazából fogalmam sincs, hogy mit írhatnék így köszönésképpem, vagy valami.:) ..Szóval annyi a lényeg, hogy egy történetet fogok írni, egy lányról (jó, ez lehet hogy már mindenkinek unalmas, hogy 'áááá még egy ilyen blog'..de ez nem egy 'átlagos' sztori lesz), egy suliról ...és persze a FIÚRÓL (csupa nagybatűvel).

hamarosan jövök!:)

T.