2013. április 29., hétfő

5. No Comment.

A pénteki napon hihetetlenül jó volt, csak egy valami nem hagyott nyugodni. Miért volt Máté reggel olyan szomorú/csalódott??..
Nem tudtam, hogy rákérdezzek-e vagy inkább haggyam. Nem értettem...

Szombaton nem találkoztunk, de hívott <3 ... a vasárnapot viszont együtt töltöttük. Megsétáltattuk Szotyit és elmentünk mekibe :D
- Mit kérsz? - kérdezte mosolyogva.
- Happy Mealt - kérdőn nézett rám, majd inkább legyintett és egyszerűen kiröhögött.
- Most miért? A Happy Meal kortalan *-* :D. - Ő csak egy kólával, én pedig a Happy Meal-emmel leültünk egy asztalhoz.
- Rossz játékot adtak. Felháborító! - tényleg rossz játékt raktak bele. - Ez milyen már?? Mi lenne ha egy kisgyerek választana valamit, erre nem azt kapja. Gondolj bele, szegéény!
- Bolond vagy! - nevetve felállt, nyomott egy puszit a homlokomra, majd kivette a játékot a kezemből és visszavitte a pulthoz. Pár másodperc múlva már vissza is jött, a kezembe nyomta a játékot (amit eredetileg választottam)
- Köszönöm.
Egy mekis délután után hazakísért, elbúcsúztunk, én pedig bementem.



Hétfő
Reggel a kapuban várt, miután megcsókoltam, ráérősen elindultunk a suli felé. Megint olyan furcsa volt mint AKKOR pénteken.
- Jól vagy? - megszorítottam a kezét, rámnézett és lelasította a lépteit, majd megállt. Az arca komoly volt.
- Nem. - Kérdőn néztem rá. Mi az, hogy nem? Akkor mi van? Valahogy éreztem, hogy van valami. A szívem hevesebben vert, és konkrétan könyörögtem a tekintetemmel, hogy mondja el mi van.
Amit elmondott, borzaszó volt, nem csodálom, hogy kikészült.
A lényeg annyi, hogy az apja csütörtökön nem ment haza, csak péntek reggel. Bűzlött a piától. És hát eléggé összekaptak az anyukájával, olyannyira, hogy meg is ütötte. És ezt mind előttük (a 10 éves huga+ő). 
Az apja már elég régóta iszik, de ilyen még soha nem történt. 
Hosszasan megöleltem, mert akartam hogy érezze rám számíthat, bármi lesz/van.
Nem mondott mást egész úton, csak akkor beszélt amikor kérdeztem. 
(Most így visszagondolva, a hétvégén is furcsa volt. Csak akkor valahogy nem vettem észre. Vagy nem akartam észrevenni.)
A suliban semmi érdekes nem történt: Mindenki örjöngött, ahogy szokott. A dogák rosszak lettek, ahogy szoktak. A tanárok kikészültek, ahogy szoktak... Csak nekem volt valami nagyon rossz érzésem. Pedig akkor még nem tudtam... hogy mi történik pár nap múlva..


..coming soon..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése