2013. május 27., hétfő

9. A srác

Felvették egy vidéki egyetemre.. és elmegy.

A nyarat Ricsiék nyaralójában töltjük, Balatonfüreden. Ricsi, Rebi, én Máté, Roli meg persze Tami is jön, mert ők időközben összejöttek Ricsivel. Meg azt hiszem lesz ott még 1 srác, Tomi.  

Kedd
- De vigyázz ám magadra, kicsim. Ne igyál!! - már vagy fél órája ezeket ismételgeti. Nem tudom, miért hiszi azt minden szülő hogyha a gyerek elmegy nyaralni, rögtön iszik, meg hasolnó. 
Mondjuk az már egy másik dolog hogy ha egy 17 éves emberke elmegy nyaralni a haverjaival, és a barátjával, általában előkerül egy kis alkohol is. Előfordul. Gyakran. Szinte mindig :)
- Jó, jó vigyázok, csak engedj már el, naa, megfolytasz! - ja, és a 'búcsú pillanatában' előszeretettel öletlgetik agyon a gyereket. Ez afféle szülő szindróma, vagy mi :D

Elindultunk.
A vonat röpke 2 óra alatt leért (lerobbantunk, aztán hipersebbeségre váltottunk, és ez így ment... xdd)

Ricsi kinyitotta az ajtót, mi pedig 'beözönlöttünk'. 
Két emelet, az alsó szintem; a konyha, nappali, és egy mosdó. A felső szinten 4 háló és egy vendégszoba, plusz még egy mosdó. És bár a háztól egy utcával lejjebb ott a Balcsi, de azért medence az kell. :)
Ricsi és Tami ez egyik szobában, Máté és én a másikban. Rebi és Roli külön. A vendégszoba pedig Tomié lesz ha megérkezik.
Letettem a bőröndöt az ágyra és elkezdtem kipakolni, amikor Máté hátulról átölelt, és ez állát a vállamra rakta. Oké, ettől még mindig megremeg a gyomrom.
- Mi az? - fordultam meg, mert a szemem sarkából láttam hogy mosolyog.
- Semmi - és közelebb húzva magához megcsókolt.

Este fele tévézés közben, csengettek. Gondoltam biztos Tomi az. Ő volt.
Ricsivel olyan fiúsan köszöntötték egymást, Roli és Máté pedig mivel nemismeri olyan jól mint Ricsi csak biccentett. Ezt olyan köszönésfélének szánta. Hát na, a fiúk furák, ki érti őket...
A srácnak iszolyú szép kék szeme volt, a haja pedig kocósnak tűnt, de igazából gondosan meg volt csinálva. A táskáját hanyagul a hátára dobva belépett az ajtón.
- Helló - intett mindenkinek úgy általánosságban, és Ricsivel beszélgetve felmentek az emeletre.

Szóval ő lenne Tomi, oké. De miért kell ilyen ....áááá hagyjuk.

2013. május 20., hétfő

9.előszó. Két évvel később

..két év telt el. 

Most 11.-es vagyok.. voltam, ugyanis már nyár van. Ami pedig annyit jelent, hogy jövőre Máté elmegy..
Felvették egy vidéki egyetemre.. és elmegy.

Hamarosan:) xxx
T.

2013. május 17., péntek

8. Egy új barát!

Péntek


Reggel csak úgy szikrázott minden a napsütésben. Nem volt nagyon meleg, mert  a szél azért rendesen fújdogált. A kellemes időben csiripeltek a madarak és olyan 'boldog hangulat' uralkodott mindenhol. 
A pontos meteorológiai előrejelzés leírása után, lementem reggelizni. 
Mivel anyu szakácsként és cukrászként dolgozik egy étteremben, írtó finom kajákat csinál.
A reggeli palacsinta (amerikai módra,, jee..) volt különféle öntetekkel. Nyammi..
- Hogy vannak a kis barátaid?
- Remekül! Máté is már egész jól van. Ricsi pedig úgy tűnik talált magának egy barátnőjelöltet. - magyaráztam teli szájjal.
- Ó, és ki  a kiszemelt? - mosolygott rám. 
- Tami.
- A kis táncos barátnőd?
- Igen - bólogattam.
- Aranyos lány - mondta és lerakott elém meg egy palacsintát.

A jó bőséges reggeli után, elindultam.
A sulinál Ricsi a telefonját nyomkodta, olyannyira hogy észre sem vette hogy megérkeztem. Becsengetés előtt pár perccel, amikor befelé indult a suliba, ennyit mondott: 
- Kitti, szia! hogy-hogy most jöttél?
- Már vagy negyed órája itt vagyok..
- Ja, jó. Nemvettelek észre - és bement. Na kössz.

A harmadik órán, matekon, Galamb Anna tanárnő dogát iratott. Mindenki összevissza forgolódott, senki nem tudott semmit.
Illetve... észrevettem, hogy az előttem ülő Balázs szinte majdnem az egész lapját teleírta, így gondolom ő (egyedül) tanult.
Megrúgtam a székét, mire kérdőn hátrafordult.
- Segííts! - suttogtam.
A szájja szélét rágva egy aprót bólintott, majd visszafordult. Leírta a megoldásokat egy lapra, de mivel elég messze volt tőlem nem tudta csak úgy egyszerűen odaadni.
Ekkor Rebi leverte az asztalon heverő pulcsit. Ami nagy zajt keltve a földre hullot, a tanár felkapta a fejét a naplóból, és olyan "figyellek!" stílusban nézett ránk.
- Felvennéd? - nézett Rebi Balázsra, aki gyorsan kapcsolt és lehajolva felvette a földre esett pulóvert, közben pedig észrevétlenül belecsúsztatta a pulcsi zsebébe a megoldással teli lapot. És felénk nyújtotta.
- köszi - mosolygott rá Rebi, kivette a kezéből a ruhadarabot, majd óvatosan kivette a zsebéből a papírt és mindketten sebesen másolni kezdtünk.

Szünetben elmeséltük Ricsiéknek a sztorit. Röhögve megveregették Bazsi hátát. Mert igen, ő is lejött velünk az udvarra.

Este ahogy Máté ígérte átjött.
- Mit nézünk? - fordultam a kezében tartott zacskó felé kíváncsian.
- Donnie Darko - mondta mosolyogva.
- És az jó? 
- Aha, bár valószínű hogy nem fogod érteni.
- Hé!! Ezzel arra utalsz hogy buta vagyok? - fontam össze magam előtt a kezem, tettetett felháborodással.

- Én? dehogy! - mosolygott rám, elképesztő szép mosollyan, és magához húzva megcsókolt...

2013. május 16., csütörtök

*600*

600 oldalmegtekintés *-*
köszönöm! <3
T.

*egy kicsit a saját napomról :) *

Ma volt a tablófotózás, iszonyú jó volt:) Mindenki mindenkivel fotózkodott. Tanárokkal, egymással, .....a portással. Röpke 4 órába telt, mire végzett a fotós. hupsz, bocsánat!:D

...................................................................................................................................

Ha bármi kérdésetek van a bloggal (vagy bármivel) kapcsolatban, nyugodtan írjatok a lullaby027@gmail.com vagy a tamcs1999@citromail.hu e-mailcímemre.:)

hamarosan jövök!:)
T.

7. Happy, happy, happy.

Csütörtök

 Mivel Máté egész héten nem jön, egyedül sétáltam a suli felé. Vagyis úgy volt hogy egyedül megyek, de amikor kiléptem a kapun... az egyik osztálytársam állt ott, Géza Balázs.
- Hát te? - kérdeztem meglepetten, mert elég furcsa volt ugyanis szinte még egy szót sem beszéltünk, most meg itt van?...
- A házidoga Mirtill tanárnőnek - mondta elég halkan. Á tényleg teljesen kiment a fejemből. A kémiatanárunk, Anabelle Mirtill, valami feladatot adott (azt hiszem valakinek az életéről kell gyűjteni), és ehhez mindenki mellé kiosztott egy párt. Igen, mellém Balázst.
Ja, és a tanárnőre visszatérve. Angol, és magyarul meg nemigazán tud, ami elég nagy baj, tekintve hogy kémiát tanít. És azt valaki még magyarul sem érti, nemhogy angolul... de mindegy.
Így Balázzsal indultam a suli felé. Megbeszéltük, hogy akkor ki mit gyűjt majd... meg ilyenek, és hogy majd a hétvégén valamikor átjön és megcsináljuk. Időközben odaértünk a sulihoz.
- Hát ez? - kérdezte Roli nem túl kedvesen, miközben Balázst böködte.
- Hé.. hagyd már - szóltam rá, és megcsaptam a kezét. - Házidoga Mirtillnek - válaszoltam mosolyogva az eredeti kérdésre. Ricsinek felcsillant a szeme, és akkor már tudtam hogy elénekli... :

Hisztis Mirtill, Hisztis Mirtill, 
sose volt ön kedves, Mirtill. 
Ámulattal nézzük önt, 
mondja már az anyagot! 
Bár senki nem érti, 
Ön csak elregéli. 
Mosolyogva mondja, 
az atomokat sorban. 
Tán lenyelt egy pendrive-ot, 
Drága Mirtill néni? 

Öö.. hát, noss, igen.. ez amolyan: Óda Mirtill nénihez
Előszeretettel veszi be a szájába a pendrive-jait.:)
Ricsi folytatta az éneklést, mi meg szakadtunk a röhögéstől.
És hogy is van a mondás?..'Emlegetett szamár'! Mirtill néni a suli felé igyekezett, 2 pendrive-al a kezében ...ma is lesz mit 'rágcsálni':)

Balázzsal és Rebivel felmentünk a terembe, (amit az első napon tévesen az 1. emeletre 'helyeztem el', de időközben rájöttem hogy a 2. emeleten van.:D ...akkor még nem ment a matek... hát most se megy. De határozottan fejlődőképes vagyok.)
Első óra portugál volt, amit egyszerűen imádok. Így ma (is) szereztem egy ötöst.

Minden csütörtökön suli után, ha még nem említettem volna, táncom van. Nagyon összetartó a mi kis csapatunk. 8-an vagyunk: Emma, Anna, Szandra, Kata, Flóra, Tami és én.
És bár mint említettem összetartóak vagyunk, ez inkább csak a táncra vonatkozik, nem szoktunk gyakran 'összejárni', csak Flórával, Katával és Tamival. Velük nagyon jóba vagyok.
Már ismerik Mátét, múlt héten amikor eljött értem, bemutattam nekik.
Ma viszont Ricsi és Rebi akart mindenáron eljönni. És milyen jól is tette ;)
Bemutattam a csapat azon részének akit érdekel is, vagyis F.-nak, K.-nak és T.-nak.
Ahogy észrevettem, Tami elég sokszor nézett Ricsi felé.

És amikor este felmentem a netre, mit látok??:)
"Sallai Richárd és Budai Tamara mostantól ismerősök"

Persze a legfontosabbat (mindig) a végére hagyom. Mátét.
Többször is hívott ma. Elmondta hogy mik a fejlemények..
Az apját 'elkapták', és bevitték testi sértés miatt. Anyukája már jobban van.. ha minden jól megy, vasárnap hazamehet. Leila pedig most a nagyszülőknél van. 
És ami számomra a legfontosabb, ő is egész jól van. Holnap még nem jön suliba, de azt mondta hogy majd estefele átjön és filmezünk.:)


2013. május 15., szerda

6./3. Jó, rossz, mégrosszabb.. -part3

' Elmesélte mi történt. Nagyjából ugyan az mint ami nemrég történt, csak ez most durvább volt. Úgy sikerült megütnie Máté apjának az anyukáját, hogy elvesztette az eszméletét, elájult. Agyrázkódással vitték kórházba, és eltörött a jobb karja.
- A hugod? - kérdeztem, remélve hogy Leila nem volt ott amikor ez történt vagy nem látta. Csak reméltem.
- Tévéztünk a nappaliban, amikor apa hazajött - és ezzel mindent megmagyarázott. Leila végignézte... - Sírt, nagyon.
- Sajnálom. - megöleltem, és már el is ment, vissza a kórházba.'


Szerda este
Még mielőtt elment, megkérdeztem hogy tud-e valamit arról hogy Ricsi miért volt olyan amilyen.
- Hívtam reggel - mondta, mire csak bólintottam. Így már érthető.. elvégre Ricsi, Máté legjobb barátja. Megértem ha ő is kiborult a történteken.
- Mostmár tényleg megyek. Aludj jól Kitti

Írtam Ricsinek:
Fodi Kitti: Beszéltem Mátéval. A körülményekhez képest.. jól van.
Sallai Richárd: MIVAN?..
Fodi Kitti: Tudom!!
Sallai Richárd: Mit tudsz?!!
Fodi Kitti: ne értetlenkedj már! Mindent tudok!!
Sallai Richárd: elmondta?
Fodi Kitti: el
Sallai Richárd: Basszus..mekkora egy szemét az apja! Nemhiszem el!
Sallai Richárd videóhívást indított

És kamerán keresztül még vagy fél órán át fejtette ki a véleményét a dologról. Néhány cifra káromkodás közepette.
- Ricsi, héé....nyugodj meg! - kicsit túlpörgött.
- na jó, lépek deszkázni. holnap..
- Szia. - intettem a kamerába.


2013. május 5., vasárnap

6./2. Jó, rossz, mégrosszabb.. -part2

'Időközben eléggé nagy vihar lett (ismét), olyan nyomaszó volt a légkör, szinte folytogatott. Mielőtt elaludtam volna jött egy SMS-em. Máté írt..'hnap nem megyek.. van egy kis gáz. majd hívlak. jóéjt Kitti. xxx'...'

Szerda
Ahogy fekeltem egy üzenet fogadott...: 'kórházba vagyok anyuval, hívj ha felkeltél. M.'
Még hajnalban írta.
Az agyam ész nélkül kattogott, ha kórházban van az anyukájával, akkor az azt jelenti........ hogy...... hogy ... az apja most messzebre ment a kelleténél.. és komolyan bántotta. 

- Mi történt? Hogy van? ..és te? - időközben benyomtam a gyorshívást. Nem válaszolt rögtön. 
- Figyelj, majd személyesen elmondom, oké? - a hangja szomorú, ideges, dühös és csalódott volt. Még sosem hallottam ilyennek. 
- Jól vagy? - kérdezem halkan. 
- Nem. - Oké, ez tényleg hülye kérdés volt. Hogy lenne jól?!! 
- Bemegyek - jelentettem ki, bár suliba kéne mennem az most a legkevésbé érdekell.
- Ne. Menj suliba, délután átmegyek - láttam magam előtt, ahogy óvatos mosolyra húzta a száját. Apró örömök, de néha sokat számítanak. - Várj... - mondta. Már amikor kezdtem volna búcsúzkodni.
- Igen??
- Ne szólj senkinek erről. Még ne.
- Jó. - és letettük.
Sokáig a gondolataimba merülve ültem az ágyon, és csak bámultam magam elé. Fogalmam sincs milyen érzés lehet látni, hogy az anyukád, aki felnevelt, akit szeretsz, a kórházban fekszik mert az apád, akire régen példaképként tekintettél, bántotta őt. És mindezt egy kistestvérrel átélni, aki fel sem foghatja hogy mi történt/történik, mert még te magad sem tudod felfogni/elfogadni a dolgot. Nem tudsz semmit tenni ellene, csak nézed ahogy széthullik körülötted minden. Borzasztó lehet. 

Lassan sétáltam a ködös időben, a suli felé. Már messziről hallani lehetett Rolit, aki épp valami zenét hallgatott (hangosan, de tényleg nagyon hangosan, nem is értem hogy bírja a telefonja ezt a hangerőt).
- Kitti! Csááá. - üvöltötte. 
- Szia. Többiek? - rögtön feltűnt, hogy Rebi és Ricsi nincs itt.
- Rebi bement, mert 'lehangolja' ez a ködös idő, azt mondta inkább felmegy. Biztos valami béna zenét hallgat és szivárványokat rajzol, hogy feldobódjon vagy mittudomén. - mondta röhögve, és ordítva (mert még mindig szólt a zene)
- És Ricsi?? 
- Ő is bement. Valami baja van, tisztára meghülyült. - végre lehalkította a zenét, így érthettem is hogy mit mond.
- Mi baja?
- Passz - vonta meg a vállát, majd elgáncsolt egy 9.-est, aki nemmellesleg az osztálytársam, de ez úgy tűnik nem nagyon érdelki. Végülis engem fognak utálni, nem őt. Az meg nemnagyon izgatja. Ő már csak ilyen kedves fiú.
Felmentem a terembe. Rebi a padra hajtott fejjel zenét hallgatott. Leültem mellé, és csak kifele bámultam, a borús időt. ...És tulajdonképpen egész nap ezt csináltam. Nem nagyon érdekelt a II. világháború, se a másodfokú egyenletek, de még az sem, hogy ki volt Ady Endre (elnézést minden Ady-rajongótól, de ez van). Ricsivel nemnagyon beszéltem, így nemtudtam meg hogy mi a baja. Szegény Rebi meg velem nem igazán tudott kommunikálni, többször is megkérdezte mi a baj, de mivel Máté azt kérte hogy ne szóljak senkinek, nem mondhattam el. Így inkább csak annyit mondtam, hogy elfogyott a minyon és ez borzasztó. Aha, elhitte.:)
Suli után hazamentem, majd nemsokkal később átjött Máté. 
Úgy tűnt egész éjszaka nem aludt, vagy nem sokat.
Elmesélte mi történt. Nagyjából ugyan az mint ami nemrég történt, csak ez most durvább volt. Úgy sikerült megütnie Máté apjának az anyukáját, hogy elvesztette az eszméletét, elájult. 
Agyrázkódással vitték kórházba, és eltörött a jobb karja. 
- A hugod? - kérdeztem, remélve hogy Leila nem volt ott amikor ez történt vagy nem látta. Csak reméltem.
- Tévéztünk a nappaliban, amikor apa hazajött - és ezzel mindent megmagyarázott. Leila végignézte... - Sírt, nagyon.
- Sajnálom. - megöleltem, és már el is ment, vissza a kórházba.







2013. május 2., csütörtök

*Off bejegyzés*

read.read.read.read... csak ennyi :)


'-Mielőtt nem ismertelek meg, egyszerűen csak várost nézni jöttem. De tudatosult bennem,hogy nem tudok nélküled élni, ha nem vagy velem őrülten hiányzol, és azt hiszem őrülten beléd estem.' -Johny ♥♥♥

Jóéjt csillámpalák! Oposszumos szép álmokat! xxx
T.


6. Jó, rossz, mégrosszabb.. -part1

Tegnap délután beszéltem Zsófival. 
Most beszéltünk először azóta, hogy elment, mert bár persze írtam neki és ő is írt nekem, de nem nagyon volt még időnk így beszélni. Nekem itt a suli, ami általános után elég szokatlan. Neki pedig új város, új környék, új suli, új emberek, új.....minden.

Bár már megírtam neki a Máté sztorit, így 'személyesebben is elmondtam neki mindent, a legelejétől egészen tegnapig.
Ő is sokmindent mesélt... a környékről, az osztálytársairól.
14-en járnak az osztályába, ebből csak négy lány van: ő, Zoey (alias 'az új legjobb barátnő'), Carol és Tiffany (alias 'hülye libák'). És Zs. állítása szerint Tiffany 'pasija', Tom, űberhelyes. Csak *idézem* "kár,hogy azzal a kígyóval jár." Értem, hát ők sem lesznek barátnők.:)
57 percet beszéltünk.
Miután letettük, Rebi átjött és elvittük sétálni Szotyit, közben pedig meghallgathattam egy (jó hosszú) előadást a (jelenlegi) kedvenc filmjéről.
- Aha, szóval Edward a vámpír, Jacob meg a vérfarkas? - kérdeztem értetlenül, mert olyan gyorsan hadart hogy teljesen elvesztettem a fonalat.
- Igen. Jujjj és képzeld Edward megkérte a kezét - kinek a kezét kérte meg? Jacob-ét ?? mivan???
- Jacob kezét? - jó lehet, hogy ciki hogy én nem láttam.. sőt nem is hallottam róla, de inkább megnézek egy horrort mint ilyenfajta filmeket.
- Mi?? Neeeeem! Belláét - és megint elkezdte előről, de most legalább nem hadart. Így végre megértettem.
- Szóval van egy lány, Bella, beleszeret egy vámpírba, Edward-ba aki a gimibe jár - ennek mégis mennyi esélye van? egy gimis vámpír? hátjóó - aztán összeházasodnak? 
- Ühüm, és még ott van Jake, aki szintén szereti Bellát, de aztán már a lányát fogja szeretni.
- Hát, izé, klassz - sok boldogságot nekik, meg ilyenek.:)


Kedd

Kómásan ébredtem, mert tegnap kicsit későn értünk haza a kutyasétáltatásból, és még meghallgathattam anyáék félórás leszidását. A történethez egyébként hozzátartozik, hogy R. annyira beleélte magát ebbe a vámpíros sztoriba, hogy nem mert bekanyarodni az utcájukba, mert 'látta' Victoria-t, akiről még mindig fogalmam sincs, hogy kicsoda de mindegy. Persze anyuék nem hittek nekem.
Kicsit késésben voltam. Lebotorkáltam a lépcsőn, és akkor megláttam ... Mátét, épp anyuval beszélgetett.
Anyáék egyébként egész jól fogadták, hogy összejöttünk. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy anya fogadta jól. Apa, hát, ő nem annyira. Amikor bemutattam neki kissé csúnyán nézett rá, aztán mindenféle kérdésekkel bombázta Mátét. Szegéény.
Szóval épp anyával beszélgetett, amikor meglátott. Rámmosolygott, én meg háát.. kissé zavarban voltam és éreztem, hogy kezdek vörösödni.:)
Megvárta hogy elkészüljek és már indulhattunk is. 
Ricsiék márt a suli előtt áltak amikor odaértünk. Ricsi épp valamin nagyon nevetett, annyira hogy sikerült leköpnie a Fantával. Na kösz. 
- Bocs - röhögve adott egy zsepit, aztán intett egyett és bement a suliba Rolival és Mátéval.
Rebi megmutatta a videót, amin Ricsi annyira röhögött. Valami táncos izé... amin ilyen idétlen mozdulatokat csinálnak.:DD
Becsöngettek, mi meg bementünk az osztályba.
- Na itt van Mátéka barátnője - és belémjött Fanni (osztálytárs). hát nem kedves?
Már csak ő ilyen bunkó egyfolytában. A többi oszt.társammal már úgy ahogy kijövünk.:)
Egy unalamas Biosz után lementünk a büfébe, aztán az udvarra. Máté pár felsőbb éves fiúval beszélgetett. És persze Fannika és az 'utánfutói' is ott álldogáltak, hogy minek mikor senki nem szólt hozzájuk, sőt szerintem még a nevüket sem tudták. Szegények nem veszik észre magukat.
Odamentünk Rebivel, felültem a padra. Fannika arcszíne ekkor már kezdett vörösödni.. aztán amikor Máté nyomott egy puszit a homlokomra, már úgy nézett ki mint egy RÁK! de komolyan:DD
- Halljátok, rám szállt Csontos - mondta Ricsi. igen, ő az osztályfőnököm, Ricsiéknek pedig a töritanáruk.
- Mit csináltál már megint? - elég jól ismerem már Ricsit, hogy tudjam szereti kikészíteni a tanárokat.
- Megkérdezte, hogy mit tudok a II. világháborúról.
- És erre te??
- Hát hogy az I. után volt - mindenki szakadt a röhögéstől. Ricsi és a logikája soha sem voltak egy hullámhosszon :D

Máté suli után a fiúkkal ment filmeket venni, úgyhogy Rebivel ketten sétáltunk a kissé borús időben. Mikor hazaértem, megcsináltam a házkat, tanultam (kicsit), aztán vacsoráztam. 
Időközben eléggé nagy vihar lett (ismét), olyan nyomaszó volt a légkör, szinte folytogatott. 
Mielőtt elaludtam volna jött egy SMS-em. Máté írt..
'hnap nem megyek.. van egy kis gáz. majd hívlak. jóéjt Kitti. xxx'


..coming soon..