8. Egy új barát!

Péntek


Reggel csak úgy szikrázott minden a napsütésben. Nem volt nagyon meleg, mert  a szél azért rendesen fújdogált. A kellemes időben csiripeltek a madarak és olyan 'boldog hangulat' uralkodott mindenhol. 
A pontos meteorológiai előrejelzés leírása után, lementem reggelizni. 
Mivel anyu szakácsként és cukrászként dolgozik egy étteremben, írtó finom kajákat csinál.
A reggeli palacsinta (amerikai módra,, jee..) volt különféle öntetekkel. Nyammi..
- Hogy vannak a kis barátaid?
- Remekül! Máté is már egész jól van. Ricsi pedig úgy tűnik talált magának egy barátnőjelöltet. - magyaráztam teli szájjal.
- Ó, és ki  a kiszemelt? - mosolygott rám. 
- Tami.
- A kis táncos barátnőd?
- Igen - bólogattam.
- Aranyos lány - mondta és lerakott elém meg egy palacsintát.

A jó bőséges reggeli után, elindultam.
A sulinál Ricsi a telefonját nyomkodta, olyannyira hogy észre sem vette hogy megérkeztem. Becsengetés előtt pár perccel, amikor befelé indult a suliba, ennyit mondott: 
- Kitti, szia! hogy-hogy most jöttél?
- Már vagy negyed órája itt vagyok..
- Ja, jó. Nemvettelek észre - és bement. Na kössz.

A harmadik órán, matekon, Galamb Anna tanárnő dogát iratott. Mindenki összevissza forgolódott, senki nem tudott semmit.
Illetve... észrevettem, hogy az előttem ülő Balázs szinte majdnem az egész lapját teleírta, így gondolom ő (egyedül) tanult.
Megrúgtam a székét, mire kérdőn hátrafordult.
- Segííts! - suttogtam.
A szájja szélét rágva egy aprót bólintott, majd visszafordult. Leírta a megoldásokat egy lapra, de mivel elég messze volt tőlem nem tudta csak úgy egyszerűen odaadni.
Ekkor Rebi leverte az asztalon heverő pulcsit. Ami nagy zajt keltve a földre hullot, a tanár felkapta a fejét a naplóból, és olyan "figyellek!" stílusban nézett ránk.
- Felvennéd? - nézett Rebi Balázsra, aki gyorsan kapcsolt és lehajolva felvette a földre esett pulóvert, közben pedig észrevétlenül belecsúsztatta a pulcsi zsebébe a megoldással teli lapot. És felénk nyújtotta.
- köszi - mosolygott rá Rebi, kivette a kezéből a ruhadarabot, majd óvatosan kivette a zsebéből a papírt és mindketten sebesen másolni kezdtünk.

Szünetben elmeséltük Ricsiéknek a sztorit. Röhögve megveregették Bazsi hátát. Mert igen, ő is lejött velünk az udvarra.

Este ahogy Máté ígérte átjött.
- Mit nézünk? - fordultam a kezében tartott zacskó felé kíváncsian.
- Donnie Darko - mondta mosolyogva.
- És az jó? 
- Aha, bár valószínű hogy nem fogod érteni.
- Hé!! Ezzel arra utalsz hogy buta vagyok? - fontam össze magam előtt a kezem, tettetett felháborodással.

- Én? dehogy! - mosolygott rám, elképesztő szép mosollyan, és magához húzva megcsókolt...