Szerda
Tegnap megismertem Tomit, vagyis tulajdonképpen csak köszönt, aztán fel is ment a szobájába. Mindegy.
Hajnali négy fele csak úgy felébredtem, és akárhogy forgolódtam nemtudtam visszaaludni. Így lementem, csináltam forrócsokit, és leültem a kanapéra. Bekapcsoltam a tévét...
Vagy tíz perc után meguntam, mindenhol valami hülyeség ment. (miért nem adnak soha valami normális műsort??..borzalom!:D)
Amíg próbáltam kikapcsolni (trükkös tévé, nem egyszerű), valaki lejött a lépcsőn. Ahogy odanéztem Tomi volt... khmm.. csupán melegítőgatyában (!!). Oké, ilyenkor vagy félrenézek, jelezve ezzel hogy milyen ciki ez nekem, mert egyébként az volt. Vagy úgy teszek mintha ez normális lenne (de nemaz!!). Igen, az első lehetőséget választottam.
Igenám, csak ezért Tomi kicsit kiröhögött. Égessük be magunkat kora reggel, mert miért ne. Hurrá.
- Hát te? - kérdeztem.
- Megszomjaztam - monda még mindig röhögve. - És te? Mi bajod az irányítóval? - nézett rám mosolyogva, miközben beleivott a kólájába, amit most vett ki a hűtőböl. Az irányítós dologgal meg arra célzott hogy kissé pszcihopata módon nyomkodtam a távirányítót.
- Ja, nem. Csak nemkapcsol ki.
Odajött, kivette a kezemből. Megnyomta a kikapcsoló gombot. És láss csodát, neki bezzeg rögtön kikapcsol. Ez nem ér.
- Hé.. ezt hogy csináltad? - néztem rá csodálkozva.
- Na, figyu, megmutatom. De jól figyelj - visszakapcsolta - Figyelsz? Ééééés... - a tévére felé fordulva megnyomta a kikapcs. gombot. - ....Off!
Röhögve levágta magát a kanapéra (még mindig póló nélkül!!), és rámnézett.
- Ez van. tudod..... varázsló vagyok, ezért megy ilyen jól a tv kikapcsolása. - haha.. nagyon vicces.
- Jó, elég lesz - az arcom már totál vörös volt.
Leültem mellé. Kicsit kellemetlen volt, a hirtelen beállt nagy csend. És az is kissé zavart hogy Tomi egyszerűen bámult, amit természetesen azért csinált hogy beégjek. Milyen kedves...
- Ne nézz már!
- Miért? - húzta mosolyra a száját.
- Csak ne - mondtam, és kínosan elröhögtem magam.
- Zavarban vagy, mi? - hajolt közelebb, és a könyökét a térdére rakva előrehajolt. Így (majdnem) szemben volt velem.
- Nem! - és próbáltam úgy a szemébe nézni, hogy ne fussak el. Gyerünk Kitti, erős vagy!! Áááá...
- Aha. De figyelj már, akkor merre jártál? Csak mer elég vörös a fejed. - kontrázott.
- Jó, esetleg. Egy kicsit... zavarban vagyok - adtam meg magam, és elkaptam a tekintetem. A következő pár percben inkább a kikapcsolt tévét bámultam. Tomi pedig ugyanezt csinálta. Öt perc után még mindig ott ültünk és a fekete képernyőt néztük.
Ricsi is felébredt, és lejött.
- Hát ti? - nézett ránk összeráncolt szemöldökkel. Már nem azért mintha ufók lennénk vagy ilyesmi, csak fura látvány lehetett, hogy a kikapcsolt tv-t bámuljuk, mintha a világ legjobb műsora menne.
- Csak tv-zünk - mondta Tomi helyettem.
- De nincs is bekapcsolva - na itt már láttam Ricsin, hogy totál nemérti mi van. Mellesleg én se nagyon.. :D
Lelült Tomi mellé, pár percig ő is csendben nézte a képernyőt, aztán egy "hát ez rohadt uncsi" mondttal felállt, és otthagyott minket.
- Most, egyébként mit is csinálunk? - néztem Tomira mosolyogva.
- Passz.
- Hát, akkor... - álltam fel - felmentem.
Mosolyogva bólintott, felkapta az irányítót, és ekkor már a bekapcsolt tv-t nézte.
Nem volt kedvem visszamenni a szobába, így leültem a legfelső lépcsőfokra, nekidöntöttem a fejem a korlátnak, becsuktam a szemem és elmosolyodtam. :)
Olyannyira elgondolkodtam, hogy nem is vettem észre hogy Máté felébredt. Leült mellém, és mosolyogva megfogta a kezem. Én is elmosolyodtam, de a gondolataim egész máshol jártak. Nem olyan messze.... ;)
- Hé - a hang a hátunk mögül jött. Ricsi volt. - Balcsi??
- Oké - csillant fel a szemem, 'nyári vakációm' első 'állomása' :DDD ..vagy mi.
- Felkeltem a többieket - ezzel bement a szobákba, és persze mindenkit jól megilyesztett. Idióta :D
Tomi jött fel a lépcsőn, rámkacsintott. Aztán kikerülve minket bement a szobájába.
Mindenki elkészült, úgyhogy el is indultunk. Tami és Ricsi elől kézenfogva, mögöttük Roli, Rebi, aztán én és Máté, végül mögöttünk Tomi Rolival.
A parton nemvoltak sokan, így volt egy csomó lehetőségünk h hova telepedjünk le. Az eredeti ötlet, egy fa alatt lett volna, de (mi lányok) rábeszéltük a fiúkat, hogy ne árnyékba menjünk, mert mi leginkább napozni szertnénk. Lepakoltunk. Roli bement a vízbe, valami "brutál jó csajt" üldözni, Ricsi és Máté kajáért mentek. Rebi ment velük. Mi Tamival meg kifeküdtünk..... Ja és Tomi meg hanyattvágta magát a zenelejátszójával, és törölközőtt rakott a fejére, mert a "hülye nap sütött" (mégjóó :DD).
És.... háát... kicsit elidőzött a tekintetem a .... mindegy :D
- Mit nézel ennyire? - kérdezte Tami.
- Mi? ..Ja, semmit.
- Nemááár - mosolygott - Tetszik? - és Tomi felé biccentett.
Nem válaszoltam rögtön, mert bár persze Tomi ari meg minden, de Mátét szeretem, nagyon. Vagyis azt hiszem... öööö.. igen!
- Ezt igenek veszem - nézett rám. - De mi van Mátéval?
- Szeretem, nagyon. Csak... nemtudom - temettem a kezembe az arcom nevetve. - Aranyos, meg jófej - néztem Tomira (ismét).
Tami nevetve bólintott.
Rebi és a fiúk visszajöttek egy halom kajával, amire azonnal lecsaptunk.
Időközben pedig Roli is kijött a vízből, egy ..... kéznyommal az arcán. Gondolom nem sikerült becserkészni a lányt. :D
- Na mival Roli? Beégtél?? - nevetett Máté
- Hülye. Majdnem megvolt. - dobta meg egy sültkrumpilval. És miaz hogy "majdnem megvolt"? Ez hülye :DD
- Aha. Látjuk - röhögtek a fiúk.
Miután megkajáltunk, Tomi felállt..
- Valaki, víz? - nézett körbe, a többiek megrázták a fejüket. - Kitti?
- Ööö..oké. - a kezét nyújtva felhúzott.
Tomi gyorsan megszokta, nekem viszont elég hideg volt.
- Gyere máár - és egy mozdulatam megfogta a kezem, és berántott.
- Wáá..... - kicsit sikítottam, mert rohadt hideg volt, mire Tomi befogta a szám, és mosolyogva arrébhúzott. - Te hülye vagy? - hüledeztem, amikor végre elengedett.
Nem mondott semmit csak mosolygott.
- Hahó! - még mindig nem válaszolt. - Jó, akkor megyek - és elindultam kifelé, de akkor megfogta a kezem és visszahúzott. Olyan nagy lendülettel, hogy konkrétan a karjaiba zuhatam, és akkor....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése