14. A titok

elsötétült a kép...

Reggel amikor felébredtem egy számomra ismeretlen helyen voltam, nyilván kórházban , Tomi ott ült az ágyam mellett, a szeme körül lila folt, aludt. Fogalmam sincs mi történhetett tegnap este. Megpróbáltam felülni de iszonyúan fájt a lábam.
- Auu. - összeszorítottam a szemem, és inkább visszadőltem. A zajra persze Tomi azonnal felébredt.
- Ne mozogj - mondta halkan. Megdörzsöltem az arcom, és ránéztem, pont a szemébe.
- Mi történt?
- Elájultál, a doki azt mondta a stressz és az idegesség miatt. - kezdte. - Behoztunk a kórházba...
-  Az arcod? - vágtam közbe. Lehajtotta a fejét, aztán csak ennyit mondott:
- Nem fontos. Te jól vagy? - már hogy ne lenne fontos? megőrült?...
- Mi történt az arcoddal? - ismételtem meg a kérdést. Idegesen felállt, és egyszerűen kiment.
Most akkor mi van?? Tuti hogy Máté csinálta! Ezt nem hiszem el...

Pár perccel később belépett egy fehér köpenyes ember, nyilván az orvos.
- Hogy érzi magát? - kérdezte kedvesen. De én nem nagyon figyeltem rá. Próbáltam rájönni mi történt tegnap. - Kitti?
- Micsoda? - eszméltem fel a gondolataimból
- Min gondolkodik ennyire? - ült le a székre.
- Nem tudja esetleg hogy mi történt azzal a fiúval aki nemrég ment el? - kérdeztem hátha tud valamit.
- Óó.. tehát az érdekli mi történt Tomival? - egyszerűsítette a kérdésem. Bólintottam.
- Itt volt egy fiú, ő ütötte meg. De nagyobb baja is lehetett volna ha az a másik srác, hogy is hívják? Hmmm.. - gondolkodott el - Áá..megvan, Máté. Szóval ha Máté nem lép közbe.
- Máté? Egész biztos?.- mivan?? 
- Igen már tisztán emlékszem. Jött az a fiú, veszekedtek Tomival, aztán egyszerűen csak behúzott neki egy nagyot. Ekkor jött Máté...
- És azt véletlenül nem tudja hogy hívták a fiút aki megütötte? - faggattam tovább, mert sehogy sem állt össze a kép.
- Nem azt sajnos nem tudom. - állt fel. - De most már pihenjen. - mondta, és kiment.

Írtam egy SMS-t  Taminak, hogy jöjjenek be Rebivel azonnal, mert beszélnünk kell.
Rekord idő alatt (5 perc) meg is érkeztem, és azt hiszem futottak. Mert Tami úgy rontott be hogy szerintem meg sem állt, csak elkapta a kilincset, és betört az ajtón. :) ..Rebi pedig pár másodperccel utána, levegő után kapkodva állt meg. Igaz barátok :) ..ha baj van jönnek.
- Mih...Mi...Mi az? - nézett rám Rebi.
Elmondtam nekik a reggelem, hogy a doki mit mondott, aztán vártam a reakciójukat.
- Hát..izéé.. azt mi is láttuk - néztek össze. Mi? Remek. akkor csak én nem tudom miről van szó?..
- De mi történt pontosan?? - kérdeztem 
- Itt voltunk a kórház előtt, akkor amikor hoztunk be téged. Még nem értünk be, és akkor hirtelen megjelent egy srác, elkezdett ordítozni Tomival, és ő is a sráccal.... - kezdte Rebi, de közbeszóltam.
- Min vitatkoztak?
- Izé ..azt mi nem tudjuk. - válaszolt Tami.
- Aztán a srác nekiesett Tominak.. -folytatta Rebi. - Akkor jött Máté és szétszedte őket, majd elküldte az a gyereket a francba.
- Mi? De Máté miért segített? Azt hittem utálja Tomit. - néztem magam elé és gondolkoztam.
A lányok megvonták a válluk, ők sem tudták. Pár másodperc után aztán másról kezdtünk beszélgetni.
- Hogy vagy? Fáj még a lábad? - kérdezte Rebi kedvesen.
- Hát eléggé.. 
- Kend be Fenistillel  - na itt Tamival szakadtunk a röhögéstől... szegény Rebi meg nemértette mi olyan vicces. De azért ő is nevetett. :)

FOLYT.