35. rész

Július 22., hétfő (4.)


- Kérdezhetek valamit?
- Nem Kitti, általában megtiltom, hogy bármit kérdezz - simította meg a hajam mosolyogva.
- Oké, szóval... te... hiszel a... szellemekben? - nyögtem ki.
- Mi? - állt meg a keze a hajamban, és furán elmosolyodott. - Ez most így hogy jutott eszedbe?
- Én.. csak... nem tudom.. érdekel - sütöttem le a szemem.
- Nem tudom, nem nagyon foglalkoztat a téma - vonta meg a vállát.
- Értem.
- Miért kérdezted?
- Csak úgy, érdekelt... - hazudtam.
- Van valami köze ahhoz, hogy mostanában magadban beszélsz...?
- Mi? Nem is.. - fordultam meg, hogy ne lássa az arcom.
Hátulról átölelt. - Észrevettem.. - suttogta a fülembe.
Nem tudtam mit mondani. Egyrészt mert most erre mit mondhatnék?. Másrészt pedig, és ez a fő indok, Dani már megint ott állt az ajtóban, keresztbe tett kézzel, és minket figyelt.
- Hé, T.!  - jött be az ajtón Ricsi - Akkor megyünk?
- Öö.. hova mentek? - néztem rájuk, merthogy nem tudtam hogy elmennek. Meg azért reméltem, hogy együtt lehetünk egy kicsit Tomival.
- Gitárt venni - mosolygott le rám.
- Gitárt? Az minek? - azt tudtam hogy Tomi tud gitározni, de hogy Ricsinek minek?! Hát az rejtély.
- Hé.. - dobott meg valami papírral.
- Majd jövünk.. - indultak kifelé.
- De..... - kezdtem, de már kimentek.
Dani meg még mindig bámult. - Most jött volna az a rész, hogy megkéred maradjon és ne foglalkozzon a barátaival? - ezzel egyértelműen a 'Domi-ügyre' utalt.
- Nem - hagytam ott, és felmentem Zsófihoz. Ébren volt. Mivel a fiúk elmentek, megkérdeztem a lányokat hogy nem megyünk-e el valahova. Tami és Zsófi rögtön rábólintott.
- És te Reb.?
- Hát, izé, nekem más programom van.
- Kivel? - kérdeztük egyszerre, de csöngettek. Zsolti. Szóval akkor ők most randizni mennek..:) Erre abból jöttem rá, hogy R. folyamatosan a földet bámulta, ami annyit jelent hogy totál zavarban van.
- Aranyosak - néztem utánuk, aztán visszafordultam - És, hova megyünk?
- Mindenfelé.. - mosolygott Zsófi, és ez a 'pontosan tudom, hova megyünk, mit csinálunk. Indulás!' mosoly volt. Találó...